A felnőttképzés rendszere, jogi háttere alapvetően átalakult. A 2013. évi felnőttképzésről szóló törvény és a végrehajtása tárgyában kiadott, ugyanazon évi kormányrendelet és NGM rendeletek új helyzetet teremtettek a nem iskolai intézményi rendszerben folytatható képzések számára. Változott a felnőttképzésben részt vevő szervezetek feltételrendszere, az akkreditáció régi rendje helyett új minőségbiztosítási követelmények léptek életbe, és megváltozott a felnőttképzés viszonya az alapképzéshez.

A jogi háttér már más engedélyezési, nyilvántartási, működési rendet ír elő az ún. hatósági képzéseknek, a nyelvi képzéseknek és az egyéb szakmai képzéseknek. Az új jogi háttér erősíti a felnőttképzésben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a gazdaság igényeinek érvényesítését, a képzések irányának, tartalmának meghatározása terén a munkaerőpiaci szükséglet megjelenését.

A szakmai követelmények esetében létrejön egy nyilvános programkövetelmény nyilvántartó rendszer, ami átláthatóvá teszi a képzések tartalmait, modulfelépítését, bemeneti és kimeneti követelményeit, a képzés során szerezhető ismereteket, ezek képesség, készség, attitűd, felelősség/autonómiai bontásban történő leírását.

Az engedélyeztetés kétlépcsőssé vált, először kell elfogadtatni, nyilvántartásba vetetni a programkövetelményt, és a nyilvántartásba vételt követően lehet képzési programot készíteni, jóváhagyatni.