Hiánypótló munkát kap az Olvasó, amikor Farkas Éva legújabb kötetét kézbe veszi, igazi újdonságot, mely meggyőződésem szerint jelentősen hozzájárul a felnőttképzés egyik fontos részterületének modernizálásához, nemzetközi elvárásoknak is megfelelő megújításához.

Hiánypótló, hiszen az élethosszig tartó tanulás egyik alapvető kérdése a felnőttképzésben résztvevő egyén előzetes tudásának mérése, illetve beszámítása, ennek ellenére e tárgykörben – a felsőoktatásban történő beszámítást kivéve – eddig még nem született összefoglaló tanulmány, és a gyakorlatban is alig működik bármilyen korábbi, az iskolán kívül szerzett ismeret figyelembe vétele. Hiánypótló azért is, mert bár Magyarországot az Európai Unió a többi tagállamhoz hasonlóan arra ösztönzi, hogy építse be a felnőttképzési rendszerébe a nem-formális és informális tanulási eredmények elismerését, és bár erre vonatkozóan több stratégiai dokumentum is született hazánkban, ezek gyakorlati megvalósítására eddig nem került sor, holott mind az egyén, mind a társadalom érdekei ezt kívánnák. Ennek többek között az is oka lehet, hogy e tárgykörben nincs a szakmában széles körben elfogadott, egységes, és a nemzetközi trendhez is igazodó fogalomrendszer, s hiányoznak azok a módszerek, amelyek segítségével a stratégiai szándék realizálható. Remélhetőleg ezen a helyzeten fog változtatni ennek a kötetnek a közreadása, hiszen arra vállalkozik, hogy tágabb kontextusba helyezze, és ezzel elméletileg megalapozza az előzetes tudás mérésének problematikáját, majd ennek alapján a praxis kialakításához szükséges módszertani javaslatokat dolgozzon ki.
Igazi újdonságot jelent ez a megközelítés, hiszen nemcsak a széles spektrumot átfogó elméleti alapok megalkotására törekszik, hanem ezzel koherens rendszerben a megvalósítás modelljét is kialakítja. Farkas Éva az európai tendenciákat és a magyarországi viszonyokat egyaránt figyelembe véve, a rá jellemző kiemelkedő szakmai áttekintő képesség és tájékozottság birtokában, és mélységes szakmai elkötelezettséggel végzi el a vállalt feladatot, azzal a meggyőződéssel, hogy ennek az új rendszernek és modellnek a bevezetése egyéni, társadalmi és gazdasági érdekeket egyaránt szolgál, és alkalmas arra, hogy mérföldkő legyen a magyarországi felnőttképzési és szakképzési rendszer európai mércével is jelentős fejlődésében, modernizációjában.