A PIAAC-tól a szakpolitikáig: tanulságok és perspektívák a magyar felnőttképzés-politikában című tanulmány nemcsak átfogó, bizonyítékokra épülő értékelés, hanem cselekvésre késztető diagnózis a magyar felnőttképzés állapotáról.
A felnőttek alapkészségeit mérő PIAAC-felmérés alapján a magyar felnőttek jelentős része nem éri el azokat a minimális alapkészségszinteket (szövegértés, számolás, adaptív problémamegoldás), amelyek nélkülözhetetlenek a munkaerőpiaci boldoguláshoz és a társadalmi részvételhez. A tanulmány szerint szövegértésben 2022/2023-ban a felnőttek 32,5% teljesített 1-es vagy az alatti szinten, ez kb. 2 millió felnőttet jelent. Számolásban a felnőttek 28,8%-a (kb. 1,8 millió felnőtt), adaptív problémamegoldásban 37,2%, (kb. 2,3 millió felnőtt) teljesített a legalacsonyabb szinten. Különösen riasztó, hogy a felnőttek 22%-a (kb. 1,4 millió fő) mindhárom területen alacsony szinten teljesít.

Ezek a számok nem pusztán oktatáspolitikai mutatók: közvetlen foglalkoztathatósági kockázatot jelentenek, és visszafogják a termelékenységet, az innovációt és a versenyképességet. A tanulmány felidézi, hogy az OECD-országok termelékenységi különbségeinek jelentős része a felnőttkori készségekhez és azok allokációjához köthető; a készségszintek javítása pedig számottevő termelékenységi nyereséget hozhat, különösen a lemaradó országokban.  A hatékony intézkedéseket hátráltatja az a tény, hogy Magyarországon az alapkészséghiány problémája rejtve marad, sem az egyén, sem a munkáltatók, sem az oktatási rendszer, sem pedig a szakpolitika nem érzékeli kellő súllyal.

A tanulmány nemcsak diagnózist nyújt, hanem konkrét beavatkozási irányt is kijelöl, amely értékes alapvetés lehet azok számára, akik a felnőttkori tanulás rendszerének megújításában szakmai és döntéshozói felelősséget viselnek.